HÍREK
ÉS
FACEBOOK
Nov.24-26.pén-vas. Galyavár 110 mérföld (177km), 110km, és 80km - Galyatető turistacentrum
24x: Galyatető - Mátraalmás - Galyavár - Galyatető
Rajt:Cél: Galyatető turistacentrum (Kodály Zoltán sétány 25.)
Indítás: 10:00 óra Nevezési díj: 12000 Ft Táv (terepen): 177,12 km Szint (terepen): 11520 m Szintido: 48 óra MTSZ pontszám: 496,1 MSTSZ pontszám: A292/49 TTT pontszám: 349,9
Oklevél Kituzo Ital Szendvics Meleg étel Gyümölcs Édesség Csomagmegorzés Szállás a rajtnál Szállás a célnál Ivóvíz a rajtnál Ivóvíz a célnál Mosdási lehetoség a célnál Extrém nehézségű túra és terepfutó verseny! Nevezési díj: 10000/12000 Ft/fő. Szolgáltatás: ital, hideg étel, édesség, gyümölcs, korlátlan meleg étel. Díjazás: oklevél, kitűző, plusz befutó ajándék utólag. Nehéz, technikás terepen haladó, extrém túra! Az indulást csak mindenre elszánt, tapasztalt túrázóknak és futóknak ajánljuk! A 110 mérföldes távon 18 év alatti résztvevő nem indulhat. A három leggyorsabb női és férfi teljesítő éremdíjazásban részesül. Kötelező előnevezés legkésőbb november 19-ig! http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/tura?id=8537

IV. Polythlon Infopark Ultramarathon (PIPU'17) 2017.12.17.
Idén is lesz PIPU, immár a negyedik! Kiváló alkalom ez egy közös évzáró örömfutásra, vagy akár az ajándékvásárlási stressz levezetésére baráti környezetben.
Start/Cél: BEAC - Bogdánfy utca 10.
Rajt: 9:00,
Táv: ~75km = 30 x IP kör (~2.5km), de a táv ne riasszon el senkit: ha ez sok lenne, mindenki vendégünk akár egy körre is! Tökéletes helyszín a félmaratoni (~8.5 kör) vagy a maraton (~17 kör) táv teljesítésére is!
Útvonal: BEAC - Bogdánfy utca - Neumann János utca - Pázmány Péter sétány - Magyar tudósok körútja - Warga László út - Bogdánfy utca - BEAC (vagy fordítva) http://www.gmap-pedometer.com/?r=6479225]
Frissítés: Önellátó, persze szívesen fogadjuk a (gluténmentes) palacsinta, süti és tea adományokat. De biztosan lesz izotóniás frissítő, banán, szőlőcukor és háztartási keksz.
Öltözés/zuhany/mosdó: BEAC Részvétel: Ingyenes Mivel a hosszú futásnál csak a közös hosszú futás jobb, várunk mindenkit szeretettel! Találkozzunk reggel a szertárnál, vagy napközben a körön!

December 31. szombat Szilveszteri Futóverseny
3 km
http://www.melittase.hu/index.html

Szederkény-Bóly 100km futás, Rajt 2018.02.10. 6:00 óra Szederkény sportpálya (7751 Szederkény, Pécsi utca 13./A

information

Kérjük, hogy minél hamarabb adja meg számunkra tervezett versenyének időpontját, akár egy évre előre is! Ez nem csak a futóknak, hanem más versenyszervezőknek is fontos információ saját rendezvényük elhelyezése szempontjából. Ezenkivűl ugyanezen okból tájékoztasson minket az időközben beállt változásokról is! A versenyadatok megjelenítése költséggel nem jár és szívesen hírt adunk ezen az oldalon a futóversennyel kapcsolatos egyéb rendezvényekről is.

Azonban a fenti képhez hasonló, (100px magas és 865px széles) figyelemfelkeltő bannert küldhet a saját versenye(i)nek kiemelésére, amely - távolabbi esemény esetén - a hónap elé, azon belül pedig az aktuális hét elé kerül a nyitóoldalon. A megjenítés díja a verseny előtti 30 napon belül netto 10.000Ft, az azelőtti 3 hónap időtartamra 24.000 Ft, 6 hónapra 40.000Ft és 12 hónapra 70.000Ft. A fizetési időszak a verseny napjáig tart, azon túl a banner díjmentesen fentmarad.

A mindig szem előtt levő - fíx poziciójú - felső és oldalsó hírdetések díja egy hónapra nettó 15.000Ft, 3 hónapra 35.000Ft, fél évre 60.000Ft, egész évre 100.000Ft. Levélcím: info@futonaptar.hu


A híres futások eredetéről:

A maraton futás legendája

A kisázsiai ión felkelés leverése után az Óperzsa Birodalom királya, I. Dárieosz tervezni kezdte Délkelet-Európa görög területeinek meghódítását, hogy megbüntesse Athént és Eretriát, amiért segítette az iónokat A perzsák első görögök elleni invázióját Peiszisztratosz diktátor száműzött fia, Hippiasz szervezte.

Athén egy esetleges támadás esetén a peloponnészoszi szövetség erejére is számíthatott, mivel az i. e. 6. század vége óta Spárta szövetségese volt.

Az első perzsa hadjárat i. e. 492-ben kezdődött, amikor elfoglalták Thrákia európai területeit. Ezt követően Makedónia behódolt - I. Alexandrosz makedón király elismerte a perzsák uralmát országa felett.. A következő évben I. Dárieosz elküldte képviselőit a görög poliszokba, amelyek többsége elfogadta a feltételeket, de Athén és Spárta visszautasította azokat. A perzsa követek a hűség jeleként földet és vizet kértek, Athénban azonban a felháborodott tömeg a követet egy kútba dobta, míg Spártában a követek szakadékban végezték, mondván vigyenek onnan vizet és földet. Ezért egy évvel később, i. e. 490-ben I. Dárieosz bosszúhadjáratot indított. A perzsa flottát Hippiasz kalauzolta Marathón partjaihoz. Jól tudta - mivel it feküdtek családi birtokaik -, hogy ez az egyetlen olyan síkság, ahol a perzsa lovasság fölényét ki tudják használni az athéni nehézfegyverzetű gyalogsággal szemben.

Az athéniak látták a perzsák által elpusztított közeli Eretria sorsát, és segítséget kértek hát Spártától, a másik jelentős görög államtól, amely visszautasította a perzsa szövetséget. E segítségkérés lehetett az alapja a később elterjed történetnek, hogy a maratoni győzelem után egy állig felfegyverzett athéni harcos (Philippidész ) futva vitte a jó hírt Athénba, ahol csak annyit mondott, hogy "győztünk!", majd összeesett és meghalt A görög-perzsa háborúk történetírója, Hérodotosz valójában csak annyit írt, hogy a csata előtt elküldtek Spártába egy Pheidippidész nevű futárt, aki a 255 kilométeres távolságot egyik nap indulva másnap estére megtette. A spártiak azonban nem indulhattak el azonnal, mert akkor megszegték volna a törvényt. Aznap volt ugyanis a hónap kilencedik napja, márpedig akkor nem indulhattak hadba, mivel még nem volt holdtölte. Így hát megvárták a holdtöltét, és csak azután vonultak Attikába.

Maratonnál az athéniak 10 hadvezére nem jutott dűlőre, hogy támadjanak-e vagy sem, mindennap másikuk látta el ugyanis a fővezéri teendőt. Amikor Miltiadészra került a sor, meggyőzte őket, hogy ha egyszer és mindenkorra le akarnak számolni a perzsákkal fel kell venniük velük a küzdelmet. Felsorakoztatta seregét pontosan olyan hosszó arcvonalon, mint a számbeni fölényben levő ellenfél, de a fő erőket a két oldalszárnyra öszpontosította. A korai időpontot kihasználva hirtelen támadást vezényelt és a két sereg közötti több mint másfél kilométeres távot futva tették meg. A perzsák őrültnek hitték őket, hiszen íjászok és lovasság nélkül rontottak rájuk. A kemény küzdelemben bár a perzsák középen betörtek a vonalba, két szélen azonban megfutamodtak a páncélozott görögökkel szenben, akik aztán összezártak és az ellenség középső hadtestét együttes erővel felszámolták, illetve a tengerbe szorították, ahol 7 hajót is megszereztek mielőtt azok ki tudtak volna hajózni. A megmaradt perzsa sereg hajóra szállt, hogy - Attikát megkerülve - a védtelen Athént el tudja foglalni.. Miltiadészék azonban erőltetett menetben vonulva megelőzték őket. Lehet, hogy ez a "hazafutás" is alapja volt a maratoni futás legendájának is, de Herodotos-nál nincs említés egyéni hírvivőről. A felsorakozott védősereget látva a perzsa fővezér, Datisz nem kockáztatott meg egy újabb kudarcot, inkább hazahajózott.

A maratoni futás történetét az i.e. u. 2. században jegyzi fel Plutarkhosz. Ő viszont Therszipposznak nevezi a hős futárt és azt is hozzáteszi, hogy a történet végső soron a i.e. 4. században élt pontoszi Hérakleidész írására vezethető vissza, aki szerint "A marathóni csatáról egyébkéntaz erkhiabeli Therszipposz hozta meg a hírt," - a legtöbben azonban azt állítják, hogy Euklész volt az, aki teljes nehézfegyverzetben futott, a harctól kimelegedve, és a kapunál az első embereknek, akikkel találkozott, csak annyit mondott: - Üdvözöllek titeket!- és - Örvendezzünk!, aztán nyomban kilehelte a lelkét." Nem véletlen, hogy a maratoni futó legendáját közlő források még a futó nevében sem tudnak megegyezni. A Philippidész névalak mindenesetre nagyon emlékeztet a legenda egyik lehetséges forrására, a Hérodotosz által említett athéni futár, Pheidippidész nevére.

Az igazsághoz tartozik, hogy Athén és Marathón közötti távolság 40 km és az első újkori olimpián ennyi is volt a versenytáv hossza.. A mostani 42.195 méter távolságot - az 1908-as londoni óta tekintik rögzítettnek, mivel történetesen ilyen messze feküdt egymástól az olimpiai stadion és a windsori kastély királyi páholya, ahol az uralkodó fogadta a maratoni versenyzőket

A Spartathlon egy 246 kilométeres ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtol, és a futók az Akropolisz lábától Leonidász király Spárta főterén álló szobráig futnak. A Spartathlon egy Pheidippidész nevű athéni futár Hérodotosz által dokumentált futását reprodukálja, és történészek szerint ez a futás képezi a modern maratoni mitológia alapját. A verseny az egyik legkeményebb ultramaratoni futás a világon.

Történelem: Hérodotosz elbeszélése szerint i. e. 490-ben, a marathóni csata előtt Miltiadész athéni sztratégosz egy küldöncöt menesztett Spártába, hogy segítséget kérjen Leonidász királytól a perzsák ellen. Hérodotosz így emlékszik Pheidippidész futásáról: „Mielőtt a hadvezérek elhagyták volna a várost, követet küldtek Spártába egy Pheidippidész nevű athéni férfit, aki nagyon gyorsan tudott futni, és ez is volt a foglalkozása…” „ Pheidippidészt az Athénból való indulása utáni napon már meg is érkezett. Felkeresvén az elöljárókat, ezt mondta: »Lakedaimóni férfiak! Az athéniak azt kérik tőletek, hogy siessetek a segítségünkre, és ne nézzétek tétlenül, hogy a legősibb hellén várost a barbárok leigázzák.«” Pheidippides azonban nem kapott azonnali segítséget a spartaiktól és a rossz hírrel még rögtön visszaindúlt Athénba ismét másnapra megérkezve.

Az első újkori futás: Hérodotosz szavai John Fodent, a brit légierő tisztjét gondolkodóba ejtették. Foden, aki maga is amatőr ultramaratonista, 1982-ben négy társával elindult kipróbálni, hogy vajon lehetséges-e ezt a 246 kilométeres távot másfél nap alatt futva megtenni. Fodenék kísérlete többször is majdnem kudarcba fulladt. A latin betűs táblák teljes hiánya és a rossz minőségű térkép miatt a csapat lépten-nyomon eltévedt. Felszerelésük hiányos volt, és kísérőjük eltévedései és kerülései miatt a futók többször is kiszáradtak és eléheztek. Volt olyan szakasz, ahol öt órán keresztül víz nélkül kényszerültek futni. A futóknak a kutyákkal is gyakran meggyűlt a bajuk, ezért a szokásos felszerelésen túl köveket is cipeltek, a támadó kutyák visszarettentéséhez. Az ötfős csapatból csak John Scholten ért 36 órán belül Spártába, és ezzel megszületett a Spartathlon. A következő évben a csapat megszervezte az első hivatalos versenyt, amit azóta évről évre megtartanak.

Útvonal és verseny: A futók Athén belvárosából a tengerpart felé futnak, és Eléfszina, Megara és Kineta érintése után, 78,5 kilométernél érik el a Korinthoszi-csatornát. A csatorna után a Peloponnészosz-félszigeten az ókori Korinthosz, Nemea és Lürkeia után, 159 kilométernél érik el a közel 1200 méter magas Parthenio-hegyet, ahol Pheidippidész a monda szerint találkozott Pan istennel. A hegyet követően Nesztani és Tegea érintése után érik el Spártát a futók. A cél Spárta pálmafákkal övezett főterén, Leonidász király szobránál van és a verseny a Leonidász lábának megérintésével ér véget. Fodenék útvonala, mely az ókori utak és városok vonalát követte, zömében szekérutakon haladt, és az útnak kevesebb mint fele volt leaszfaltozva. Az évek során a görög úthálózat folyamatosan fejlődött, és már csupán 10 kilométer halad szekérutakon, ösvényeken.

A verseny során a futóknak 75 ellenőrző ponton kell áthaladniuk, és minden pontot egy előre meghatározott szintidőn belül kell elhagyniuk. Aki szintidőn túl érkezik, bármelyik ponton kizárhatják, azonban a verseny első felében a versenybírók rugalmasan kezelik a szintidőt, és csupán az este leszállta után kezdik szigorúbban venni a késéseket. A futók zöme a Parthenio-hegyet és az azt megelőző több mint 10 kilométeres emelkedőt tartja a Spartathlon vízválasztójának. Az emelkedőt a futók többsége már éjszaka kezdi meg, és a csúcsra 20-22 óra futás után érkezik meg. A csúcs előtti utolsó három kilométert kivilágítatlan hegyi ösvényen, egy szakadék peremén kell megtenni. Több beszámoló említ a csúcsot megelőző és követő 10-15 kilométerről hallucinációs élményeket és a versenyt feladók többsége még a hegy (ahogy a bennfentesek nevezik: „A Hegy”) előtt száll ki. A szigorú szintidők, a kemény emelkedők és a gyakran szélsőségesen meleg időjárási körülmények miatt ultramaratonista körökben úgy tartják, hogy a Spartathlon az egyik legkeményebb, ha nem maga „a” legkeményebb futóverseny a világon.

A verseny tisztaságát védve a szervezők nem osztanak pénzdíjakat, és az összes célbaérkező azonos díjazásban részesül, azaz nyer egy olajág-koszorút, melyet spártai elöljárók helyeznek a fejére, és egy érmet. Továbbá minden célba érkezőt spártai lányok kínálnak az Evrotasz folyó vizével. A szervezők a versenyt nemcsak sporteseménynek, hanem kulturális rendezvénynek is tekintik, és ezt jól tükrözi, hogy 2006 óta évről évre a verseny kizárólagos szponzora a Stravos Niarchos Alapítvány, mely szinte kizárólag kultúrát, művészetet, oktatást és orvosi kutatást támogat.

Nevezési feltételek Az a futó nevezhet, aki az alábbi négy feltétel legalább egyikét teljesítette a verseny évében vagy az azt megelőző két évben: Teljesített egy 100 kilométeres versenyt 10:30-nál jobb idővel.

Korábbi Spartathlonon szintidőn belül eljutott Nesztaniig (172 km).

Korábban sikeresen teljesített egy Spartathlont.

Teljesített bármilyen 200 kilométeres, vagy annál hosszabb versenyt időeredménytől függetlenül.

A Badwater-ultramaraton egy 135 mérföldes (217 km) futóverseny az USA Kalifornia államában, amely a szervezők leírása szerint a „világ legkeményebb futóversenye”. A verseny a Death Valley Nemzeti Parkból (magyarul Halál-völgy Nemzeti Park), a Badwater medencéből (85 méterrel tengerszint alatt) indul, és 2530 méteres magasságon, a Mt. Whitney csúcs lábánál ér véget. A verseny különös nehézségét az adja, hogy júliusban rendezik, amikor a Halál-völgyben a napi maximum hőmérséklet rendszeresen 50 fok felett van, ami olyan, mintha „egy kikapcsolhatatlan kemencében kéne futni.” A versenyzők állandó hűtést igényelnek, mert az aszfaltról visszasugárzó hő elérheti a 80-90 fokot is, ami megfelelő védőruha nélkül hólyagosra égeti a futók lábát és a cipő talpát is megolvasztja. Nem ritka, hogy egy-egy versenyen a futók három pár cipőt használnak el. Az eredeti, 146 mérföldes (235 km) útvonal az állam legmélyebb (Badwater: -85 m) és a legmagasabb Mt. Whitney csúcsáig tartott (4418 m), de az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálata 1990-ben engedélyhez kötötte a csúcsmászást, és a rendezők kénytelenek voltak 135 mérföldre rövidíteni a pályát. Az eredeti útvonalon 5800 méter volt a összesített szintemelkedés, míg a jelenleg is használt útvonalon 4000 méter.

A verseny története A távnak először Al Arnold és a magyar Gábor Dávid vágott neki 1974-ben. A páros azonban 18 mérföld (29 km) után feladni kényszerült a futást, miután Gábor szervezete a kiszáradás és túlmelegedés miatt sokkos állapotba került. Arnold a következő két évet kemény edzéssel töltötte. 1977-ben sikeresen próbálkozott. Összesen 84 órára volt szüksége, bár ebben volt egy 70 kilométeres kitérő is, amikor visszafutott megkeresni az eltűnt kísérőjét. A kitérővel együtt Arnold összesen 309 kilométert tett meg, melynek során 7,7 kilogrammot fogyott.

Több egyéni sikert követően 1987-ben, öt versenyzővel rendezték az első hivatalos Badwater–Mt. Whitney versenyt, ám ez csak csapatverseny volt, melyben két brit és két amerikai futó versenyzett egymás ellen. Az ötödik résztvevő egy újságírónő volt, aki az egyik angol futóval a teljes távot teljesítette. Elanor Adams nemcsak női pályacsúcsot futott, de legyőzte mind a négy férfi indulót.

A jelenlegi Badwater Ultramaraton előre megszabott útvonalon halad, és évente rendezik. A rendezők a létszámot szigorúan korlátozzák, és a túljelentkezés miatt viszonylag nehéz indulási joghoz jutni. A versenyen frissítést nem biztosítanak, az ellátásért a versenyzők saját maguk felelnek. Minden versenyző köteles egy legalább két főből álló támogató csapatot biztosítani, melynek feladata a versenyző ellátása. A verseny szintideje 60 óra. Az a futó, aki 60 órán belül célba ér, emlékérmet, emléklapot és pólót kap. Az a versenyző, aki 48 órán belül ér célba, egy övcsatot is nyer. A versenyen nincsenek pénzdíjak. A pályacsúcsot a brazil Valmir Nunes tartja 22 óra 51:29-es idővel, míg a legjobb női időt (26 óra 51:33) Jamie Donaldson futotta.

Vivicittá - szeresd a várost! A Vivicittá futómozgalmat 1984-ben találták ki az olaszok azzal a céllal, hogy a résztvevők futásukkal felhívják a figyelmet a városuk értékeire és, hogy ezzel a felkiáltással gyönyörű, de zsúfolt, és lassan élhetettlen városaikban futásra ösztönözzék a városlakókat, hogy azok futva csodálhassák meg lakóhelyüket és fedezzék fel az addig rejtve maradt szépségekeit. 1986 óta hazánkban is minden évben megrendezik a Vivicittá Városvédő Futást. 2000-ben pedig több vidéki város is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.

A "Yours Truly" egy finn kezdeményezés, amely felhívás egy közös futásra január-, és február utolsó vasárnapján. A távot-, helyszínt mindenki maga választja ki, az eredményeket be lehet regisztrálni a Yours Truly honlapján, ahol megtalálhatók a pontos szabályok is: katt ide! Az eredeti kiírás 50 kilométerre szólt, de amennyiben az 50 km túl sok lenne neked jelenleg, lehetőség van 25 km teljesítésére is.







A jövőbeni futóversenyekkel, valamint a lezajlottak eredményeivel kapcsolatos minden információt szívesen fogadunk. Cím: info@futonaptar.hu, vagy(!): info@futoversenyek.hu